Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


- Lányok, nagyon jól éreztük magunkat, de sajna el kell mennünk, indul a vonat.- köszöntünk el mind a hárman a chatcsaládtól.

- Annyira imádom őket.- mosolyogtam Dorcyra és Vikusra. És igaz, amit mondtam, mert nélkülük nem élet az élet.

- Utálok vonattal utazni.- húzta el a száját Dorcy barátnőm. Egyet értek vele, vonattal utazni nem egy leányálom.

- Örüljünk neki, van mit olvasni.- lengette meg a nem rég vett újságot Vikus, és egyből a Popdarálós cikkhez lapozott. Mind a hárman tátott szájjal néztük a cikket.

- Hahó csajok, fel kéne szállni a vonatra, nem gondoljátok?- lengette meg Dorcy a kezét az arcunk előtt. Vikus elrakta az újságot, és felszálltunk a vonatra. Még mindig jobban örültem volna neki, ha kocsival jövünk-megyünk, de ki hallgat mostanában Tömagra?

- Olyan jó lenne, ha lenne valamiféle koncert a közeljövőben. - álmodozott Dorcy. Egyből tudtam, hogy milyen koncertre gondol, meg sem kellett tőle kérdezni.

- Mindent megoldunk, nem?- kacsintott Dorcyra Vikus. Csak azt nem értem, hogyan szeretne ő koncertet összehozni. Lehet, hogy tud valamit, amit mi nem.

- Én Popdaráló felvételre szeretnék elmenni. - szálltam be az álmodozásba. Milyen jó lenne, mi hárman, plusz a Mester 3, ahogyan mi nevezzük őket. Szilit, Csabit és Áront látni, élőben, számunkra nagyon nagy élmény lenne. Csak mi hárman tudjuk őket ennyire imádni.

- Ugye ezt is megoldjuk Vikus?- néztem szépen barátnőmre.

- Hát persze. - mosolygott rám is.
Pár órás út után végre megérkeztünk Győrbe. Otthon, édes otthon.

- Mi lenne, ha járnánk még a várost?- vetette fel az ötletet Dorcy.

- Benne vagyok.

- Én is .- bólintottam rá. Mivel rengeteget szoktunk sétálni a városban, és már itt élünk pár éve, ezért rutinszerűen vettük az irányt az egyik közeli park felé. A kedvenc padunk üres volt, Hál Istennek, mert ha nem lett volna, akkor képesek lettünk volna ölni. Az a mi helyünk, punktum. Ám a mellettünk lévő padon ült három lány. Még életemben nem láttam őket errefelé, ergo nem rég költöztek ide, vagy csak turisták. Ugyan azt az újságot szorongatták, mint amit mi vettünk.

-A Popdarás cikket olvassák. - súgtam oda a két legjobb barátnőmnek, mivel én ültem legközelebb a lányokhoz, így pontosan láttam, mit olvasnak.

- De aranyos. - nevetgélt a mellettünk ülő hármas.

- Csak Áronról nem írnak semmit. Hogy lehetnek ilyen barmok?- duzzogott az egyik. – De van egy másik újság, amiben a fiával, Marcival van .- vigyorgott. Dorcy felvonta a szemöldökét.

- Mióta hívják Áron fiát Marcinak?- motyogta oda a nekünk. Ugyanúgy reagáltunk, mint az elképedt Dorcy.

- Szerencse, hogy Csabinak nincs barátnője. - nézett csillogó szemekkel a második. Ezen én kaptam fel a vizet.

- Ezt a kretént. - puffogtam oda nekik. Dorcy már legszívesebben oda ment volna, és kioktatta volna ezt a három libát, de várta a fejleményeket.

- Nektek mázlitok van, egyik fiú sem házas. Szili viszont 3 éve az. - Vikus tágra nyílt szemekkel nézett maga elé.

- Nem tudom, ti hogy vagytok vele, de szerintem intézkedjünk. - morogtam Dorcy egyből felpattantam és a padhoz sétált. Vikus és én szorosan mellette.

- Lehet, hogy mi vagyunk a hülyék, bár ezt kétlem, de szerintem ti hárman semmit sem tudtok a fiúkról. - nézett szúrósan Dorcy. Azok hárman felvont szemöldökkel méregettek minket.

- Ha ennyire rajongtok értük, jobb lenne, ha először utána néznétek kik ők, és utána csipogtok. - lépet egy lépéssel közelebb Vikus.

- Miért kik vagytok ti?- kacagtak fel egyszerre. – Na nehogy már ti mondjátok meg, hogy mi a helyzet.

- Ide figyelj te tyúk .- kezdtem dühbe gurulni. - Csak úgy infónak közölném, hogy Csabinak van, ismétlen, van barátnője.

- És mellékesen megjegyezném, hogy Szili nem házas.

- Akkor én is megemlítem, hogy Áron fia Máté. - három ’’ellenségünk’’ csak pislogott ránk, majd összeszedték a dolgaikat, és arrébb álltak.

- Ennyi.- mosolyodtam el magam.

- Hogy lehetnek ennyire… ennyire…

- Libák?

- Pontosan… - zsörtölődött még mindig Dorcy.

- Jól van Dorcy. Nyugi… most már ők is tudják, hogy mi az igazság!

- De akkor is három kis liba volt.

- Jól van nyugi Dorcy… Tökmag segíts már lenyugtatni… Tökmag… Tökmag? – hát Tökmag lemaradt.

- Te mit csi…, te jó ég! Ííííí Dorcym gyere ide! – mondta Vikus.

- Mi van má…? Te jó ég! Ez igaz?

- Igaz! – mondtuk Vikussal. Egy plakát előtt álltam, amin a Danubius Best Of érkezik Győrbe méghozzá…

- Holnap?  - mondtuk hárman egyszerre.